Dina vagyok, 35 éves. Budapesten élek a párommal, és a kisfiammal, Mátéval.
Mátét két vetélés után sikerült összehozni, gyógyszeres segítséggel, miután kiderült, hogy a babák elvesztését hormonális probléma okozta.
Többször félrekezeltek. Nem megfelelő gyógyszereket kaptam, vagy nem a helyes dózisban, aminek következtében teljesen leállt a peteérésem. Majd egy évbe telt, mire egy szerencsésnek mondható orvos váltás után mindez kiderült, és végre olyan kézbe kerültem, aki tudta is, hogy mit csinál.
Hat hónapos Clostylbegyt kezelés után az utolsó ciklusban megfogant a gyermekünk, akiről a 15. héten egy genetikai vizsgálat alkalmával kiderült, hogy kisfiú.
A 23. hétig problémamentes várandósságom volt, de aztán egyik napról a másikra fájásaim lettek, és bekerültem a kórházba. A vajúdó kismamák között közölték velem a legrosszabb lehetőséget, hogy Máté idő előtt megszülethet. Mivel még nem töltötte be a 24. hetet nem kapott volna esélyt az életre, igy gyógyszerekkel próbálták meg visszatartani.
Három nap rettegés után úgy tűnt, sikerült. Ezután teljes ágynyugalom következett, míg végül 2020 Január 22.-én este 18:36 perckor előzetesen 12 óra vajúdás után, császármetszéssel megszületett a szívárvány babánk.
4 évbe telt, mire először a karomban tarthattam. Leírhatatlan érzés volt.
Bár az oldal létrehozása a születéséhez képest kicsivel több, mint egy évet csúszott, szeretném a gondolataimat, örömeimet, nehézségeimet a gyereknevelés, és egyéb témák összekapcsolásával megosztani másokkal.
Szó lesz a fogantatás nehézségeiről, várandósságról, szülésről, a szülés utáni hónapokról, gyereknevelésről, mindenről ami Anya, mindenről ami Nő, mindenről ami Család.
Örülök, hogy itt vagy 🙂
Érezd jól magad!
Dina
